Nem kell a fény,
nem kell a csillogás,
nem kell az élet,
nem kell a gyűlölet

emberek, lássátok, csak értetek élek
azért vagyok, hogy segítsek nektek,
hogy szeresselek titeket.

de nem fogadjátok szeretetemet.
e világból elüldöztök engem,
de kitartok bármit is tesztek,
itt maradok örökre közöttetek.

akár akarjátok, akár nem
én itt vagyok mellettetek
akár fogadjátok, akár nem
én szeretlek titeket.

ember vagyok közöttetek
semmit tevő lény
ki szeret feltétel nélkül mindenkit.
nem érdekel mit szóltok ehhez
nem érdekeltek, nem kelletek nekem
én élek veletek, nélkületek
nem kelletek az életemhez.

lássátok, hogy vakok vagytok
hogy érzéseitek nem tiszták,
hogy tudtok, de tudatlanok maradtok
figyeljetek, s lássatok!

itt vagyok most értetek
határtalanul szeretlek titeket
itt vagyok most értetek

vagy megláttok, vahy nem.
ez már a ti dolgotok...

2006. egyészet hava 29. német-ének- fizika

utána hittan órán elszálltam, meghaltam, megszülettem, nem akartam jönni, de hívást kaptam, visszajöttem...
Röviden ennyi.
Kimentem a kálváriára. Felírtam a füzetembe (verses, gondolatos...) :
"nov. 29. ezen a napon lettem Vándorfelhőjáró. Meghaltam, újjászülettem."
A következő lapra felrajzoltam azt a szimbólumot, amit az előző bejegyzésben láthattatok. Az az jel én vagyok. Mindenestől. Megvan minden vonalnak, színnek a jelentése. Sajnos gépen nem lett olyan jó, mint amilyen különben, de majd egyszer talán kicsit játszok vele, és megcsinálom rendesre...
Sok minden telt el egy év alatt. Egy éves vagyok. Hihetetlen, mennyi idő egy év....