gondolatok az égről a földön

"Épp most esszük a szülinapi sütidet, bár a gyertyát nem fújtuk el helyetted. Nem jöttél haza, a süti pedig várt. Nem bírta tovább... Hagyjunk?"

Ezt az sms-t Balázs bátyám kapta csütörtök este. Mert a süti várta, várta, várta és várta, de ő csak nem jött, és a családból mindenkit ingerelt, hogy ott van egy bontatlan süti...
Ezért úgy döntöttük megöljük. (Itthoni szokás, hogy az öli meg a sütit, akinek készült, ha meg csak úgy, akkor a készítő, addig valahogy mindenki más kibírja, hogy ne egyen, vagy óvatosan célozgat, hogy már kéne enni...) Hát Balázs lemaradt most erről... :( Gondoltam csak tudnia kellene azért róla, hogy hugicája sütött neki szülinapi sütit, kapjon legalább egy sms-t az alkalomról... Mint látjátok megkapta...

Utána olyan 4 perccel csörög a telefonom. Ő hív. Felveszem... "Hugom tudod mekkora egy ***-vagy? 2 napja itt éhezünk erre ilyen sms-t írsz nekem... " :) beszélgettünk egy kicsit, és a végén megállapodtunk abban, hogy ha pénteken hazajön, akkor talál még belőle... Haza is jött, és evett is, meg tetszett is neki, szóval minden szép és jó... :D

Hát sms-t írni, időzíteni tudni kell, erre csak ennyit... :)
Amúgy tévedés ne essék nagyon imádom tesóimat, főleg Balázst, és ők is (remélem) jól elvannak velem...



ez a bejegyzés most kicsit más hangulatú, formájú, nagyon más mint az előzőek... Akinek nem tetszik, annak bocs, többieknek meg IJ. Én is csak ember vagyok, nem több, vannak hétköznapjaim, hétköznapi élményeim, és minden hasonló, csak ezeket ide nemnagyon szoktam leírni... Ezt most jól esett...

További szép napot Kedves Olvasó!