... ha egyáltlalán van értelme a "múlt" kifejezésnek. Mert szerintem nincsen. Hiszen minden most van! Hiába emlékszel, akkor ott az emlékezés folyamán a fejedben újra megéled az egészet, és máris valóság. Sokkal valósabb, mint az, amit ez a fizikai világ mutat. De most voltaképp nem is erről szerettem volna írni...
Hogy miről? Az új reményről... Szavakkal felfoghatalan. De reményt kaptam valakitől, és ez most mindennél fontosabb... Nem tudom mi lesz, nem tudom, hogy lesz, de remélem, hogy Ő, aki most is figyel rám fentről, betakargat, és a remény lángocskáját ébren tartja bennem. Olyan régen vártam már rá! Ha nem is ismertem, tudom.
Szóljon most neked a dal! Lehet, még korai, de én mindig is maradok a menthetetlen őszinte...
Köszönöm a mai délutánt, a búcsút, azt, hogy eltűnhettek a felhők, és felragyoghatott a Hold, úgy, ahogy csak ritkán teszi meg :)a
