gondolatok az égről a földön

ha tényleg ekkora velem a baj, akkor kérlek szóljatok!
én tényleg nem veszem észre, de kérlek segítsetek, hogy időben léphessek valamerre!
őszinte véleményekre vagyok kíváncsi. és ténylegesen őszinte véleményekre, mert azokat elfogadom. a többi nem érdekel.
ha észreveszel valamit, ami úgy néz ki, hogy nem jó, akkor kérlek szólj mielőtt késő lesz szólnod! a lehetőség midnen pillanatban adott.
szeretném tudni, hogy mit gondolsz rólam, hogy milyennek látsz most. mi látszik a belső vívódásból kívülről. mit látsz a harcból, melyben magam sem tudom, hogy nyerésre vagy vesztésre állok, de még csak nem is érzek semmit. egyszer csak vége lesz, és akkor tudom majd csak meg, hogy hogyan zajlódott. de ha segítesz, akkor talán egy kicsivel előbb kicsivel többet fogok tudni. és ez a kicsi talán pont elég ahhoz, hogy méltósággal veszítsek, illetve ne veszítsek, vagy ha nyerek akkor ne szálljak olyan messzire, hogy soha többé nem találok vissza erre a földre...
kérlek

köszönöm